Az épület használóinak életkora, egészségi állapota, életmódja és helyismerete csak néhány a kockázati tényezők közül, amelyeket figyelembe kell venni a vészvilágítási rendszer tervezésénél. Íme egy összefoglaló arról, hogyan lesz megoldás a szükségletből.
Szükséglet: Idősebb emberek: köztudott, hogy a kor előrehaladtával romlik a látás, ami csökkenti a jelzések felismerésének gyorsaságát.
Megoldás: A világítás elhelyezésének gondos megtervezése az egész épületben az erősebb, egyenletes megvilágítás érdekében. Fordítson különös figyelmet az olyan veszélyekre, mint a lépcsők.
Szükséglet: Továbbá valószínűleg kevésbé mozgékonyak.
Szükséglet: Fogyatékkal élők: esetleg kevésbé mozgásképesek és/vagy más szempontból csökkent mértékben cselekvőképesek.
Megoldás: Erősebb megvilágítás, különösen a potenciális veszélyforrásoknál és az épület kereszteződéseiben, a bonyolultabb evakuálás megkönnyítése érdekében.
Szükséglet: Kognitív nehézségek: a világítás drámai csökkenése pánikot és bizonytalanságot okozhat.
Megoldás: Vészhelyzetben segíthet csökkenteni a stresszt és a sokkot, ha a fényerősség 100%-os szinten marad.
Szükséglet: Fiatal felnőttek: ahol gyakori a "bulizás", ott ez hatással lehet a készenlétre és a figyelemre
Megoldás: A menekülési útvonalak nagyobb mértékű megvilágításának megfontolása.
Szükséglet: Vészhelyzetben általában lassabb a reakció.
Megoldás: A pulzáló kijáratjelzőkkel mozgásra lehet ösztönözni az embereket.
Szükséglet: Nyilvános területek: helyismeret hiányában a látogatók pánikba eshetnek, vagy feltorlódhatnak és könnyen okozhat tömeghisztériát, ha mindenki egyszerűen követi a tömeget, vagy ugyanazon az útvonalon próbál meg kimenekülni az épületből, amelyen bejutott oda.
Megoldás: Szükség lehet állandó (mindig bekapcsolt) vészvilágításra, hogy a menekülési útvonalak és a kijáratok megvilágítása folyamatos legyen. Csakúgy, mint az épület kiismerése, ez is döntő fontosságú a biztonságos evakuálás elősegítése érdekében (még akkor is, ha nincs áramkimaradás).
A tevékenységek biztonságosan leállíthatók a megvilágítás nagyon alacsony szintre csökkenése mellett (jellemzően 0,5 lux 300-500-ról, az illető tevékenységtől függően).
Jellemzően szükséges megvilágítás típusa: menekülésjelző és pánik elleni megvilágítás.
A feladatok gyakorlatilag bármikor biztonságosan leállíthatók egy vezérlőpanel segítségével. A biztonságos leálláshoz és az evakuáláshoz jellemzően mind a vezérlőpanel, mind a munkaterület megvilágítására szükség van.
Jellemzően szükséges megvilágítás típusa: nagy kockázatú
A tevékenységek nem állíthatók le azonnal, vagy csak hosszabb idő elteltével. Szükség lehet az egész terület teljes megvilágítására.
Jellemzően szükséges megvilágítás típusa: készenléti (amely lehetővé teszi a tevékenység teljes hatékonysággal történő folytatását).
Az épület mérete és/vagy komplexitása megnehezítheti az evakuálást. Bizonyos esetekben az épület kora is problémát jelenthet, például egyes régebbi épületekben csak egy fő menekülési útvonal van. Erre példa a 2017 júniusában történt londoni Grenfell toronyház katasztrófa.
Példák
Stadionok, színházak, nagyobb nyilvános összejövetelek
Kockázatok
Zűrzavar, terrorizmus, megnövekedett evakuálási idő
Következmények
Példák
Vegyes felhasználású épületek, lakóházak, irodaházak
Kockázat
Az evakuálás teljes ideje hosszú
Következmények
Példák
Templomok, raktárak, csarnokok, egyetemek
Kockázat
Következmények
A vészvilágítási rendszerek telepítése során kulcsfontosságú az épületek tulajdonosai vagy üzemeltetői számára a vészvilágítás életciklusára vonatkozó teljes bekerülési és üzemeltetési költség (TCO - Total Cost of Ownership). Mint sok más kereskedelmi beruházás esetében, itt is meg kell találni az egyensúlyt a beruházási költségek (CAPEX) és a rendszer élettartama alatt felmerülő üzemeltetési költségek (OPEX) között.
A vészvilágítási rendszerek telepítése során kulcsfontosságú az épületek tulajdonosai vagy üzemeltetői számára a vészvilágítás életciklusára vonatkozó teljes bekerülési és üzemeltetési költség (TCO). Mint sok más kereskedelmi beruházás esetében, itt is meg kell találni az egyensúlyt a beruházási költségek (CAPEX) és a rendszer élettartama alatt felmerülő üzemeltetési költségek (OPEX) között.
Az oszlopdiagram azt mutatja, hogy hogyan oszlanak meg a CAPEX, a telepítés, a tesztelés/ellenőrzés és az akkumulátorcsere költségei a TCO százalékában egy saját akkumulátoros, manuális és önteszteléssel rendelkező rendszer, illetve egy integrált automatikus teszteléssel ellátott központi akkumulátoros megoldás esetében 25 év alatt.
| Manuális tesztelés Saját akkumulátoros |
Központilag felügyelt Saját akkumulátoros |
Központilag felügyelt Központi akkumulátoros rendszer |
|
| Lámpatestek és berendezések |  |
 |
 |
| Telepítés |  |
 |
 |
| Akkumulátorcsere |  |
|
 |
| Tesztelés és felülvizsgálat |  |
A vészvilágítási rendszer puszta tesztelése - akár manuálisan, akár automatikus technológia alkalmazásával - nem tekinthető olyan karbantartási programnak, amely biztosítja az emberek biztonságos evakuálását és a vonatkozó előírások betartását. Az épületek tulajdonosainak és üzemeltetőinek szigorúan meghatározott eljárásokra van szükségük ahhoz, hogy a hibás berendezéseket gyorsan meg tudják javítani vagy ki tudják cserélni, és hogy az új termékek vagy alkatrészek megfeleljenek a szükséges teljesítménynek és az előírásoknak.
Míg egyes építtetők úgy döntenek, hogy maguk vállalják a tesztelési/karbantartási feladatokat, és maguk gondoskodnak az egyszerű javításokról vagy cserékről, a legtöbben - különösen a nagyobb rendszerek esetében - éves szervizszerződést kötnek egy vészvilágítási szolgáltató céggel. Így biztosítják, hogy hozzáértő, teljeskörűen képzett mérnökök irányítják a tesztelést és karbantartást, és gondoskodnak róla, hogy a javítások vagy cserék során csak eredeti alkatrészek kerüljenek felhasználásra, így biztosítva, hogy a rendszer megfeleljen a szigorú előírásoknak.
Ez valószínűleg egy alacsony kockázatú környezet, ahol a legtöbb tevékenységet könnyen és biztonságosan le lehet állítani alacsony fényerejű megvilágítás mellett is. A menekülési és a pánik elleni lámpatestek kombinációja lenne célszerű, és további világítás javasolt, ha az iroda gyakran fogad olyan látogatókat, akik nem ismerik az elrendezését.
Míg az előadóterem a tevékenységek szempontjából valószínűleg szintén alacsony kockázattal jár, azt főként diákok használják. Akik ugyan feltehetőleg jól ismerik az elrendezését, de a kockázatértékelés szerint vészhelyzet esetén lassabban reagálhatnak. Ebben a forgatókönyvben a pulzáló, fokozott észlelhetőségű menekülésjelző és pánik elleni lámpatestek jelenthetnek megoldást a kijáratjelzők gyors felismerésének elősegítésére.
Bár az anyag- és árutermelés normál megvilágítási szint mellett viszonylag alacsony kockázattal jár, ha hirtelen kiesik az általános megvilágítás és a fényerősség menekülési szintre csökken, a munkavállalók körében zavar támadhat, és az elektromos szerszámok, vezetékek, szállítószalagok, targoncák stb. sérüléseket okozhatnak. A megfelelő helyek általános fényviszonyok 10%-ának megfelelő megvilágítása lehetővé teszi a tevékenységek biztonságos leállítását a nagy kockázatot jelentő feladatoknál. Veszélyes nehézipari környezetben, ahol a folyamatos műveleteket nem lehet könnyen leállítani - mint például az öntödékben - akkumulátoros tartalék generátorra van szükség, amely szinte folyamatos üzemidőt biztosít.
Minden vészvilágítás egyedi kihívást jelent. A rendszer végleges kialakításának teljes körű kockázatértékelésen kell alapulnia. Íme néhány háttér- és jogszabályi részlet, amelyet a rendszer tervezőinek figyelembe kell venniük:
E-mail küldése
